Chapter 7 - Mondd, hogy mit szeretnél

Itt is van a kövi. :3 És sorry, hogy a végén a betűk meg úgy minden olyan össze-vissza lett, bár fogalmam sincs, hogy miért. :/

A rész kárpótolni fog. ;)

 
Harry szemszöge:

Egy embertelen morgás csúszott ki a számon, mikor belerúgtam a lakásom ajtajába, hogy kinyíljon, majd átdobtam a kulcsokat és a kabátomat a szobán. Soha, egyetlen lány sem mondta még nekem, hogy "nem". Az enyém volt.

Az indulataim a felszínre törtek, mikor visszaemlékeztem minden akadályra és ellenállásra. A vérem forrt a bőröm alatt. A nyomás egy csak nőtt és nőtt a csípőm alatt, amit nem tudtam figyelmen kívül hagyni. 

"Az Istenit" áthúztam a fejem fölött a pólómat, és a falnak hajítottam. A bőröm égett a hiányától. Az illatát éreztem a levegőben, szinte megfojtott, emlékeztetve az ellenállására. Nem tudtam lélegezni, üresség tátongott bennem, ami egyre csak nagyobb és nagyobb lett. Levettem a többi ruhámat is, végigszáguldottam a lakáson, és a zuhanynál álltam meg. Nem foglalkoztam azzal, hogy felmelegedjen, így ömlött rám a jéghideg víz. Esküszöm, nem is éreztem, mintha a bőrömhöz se ért volna. Olyan volt, mintha elpárolgott volna a levegőben. Lehunytam a szemem, és csak álltam a dermesztő zuhatag alatt, kapkodva a levegőt. A tüdőm égett a fagyos víztől, az izmaim rázkódtak, és küzdöttek a hideg ellen. Az öklömet a falba vágtam, próbáltam kitörölni a képzelgéseket, amik végigszáguldottak a fejemben, üldöztek engem, és gyötörtek. A valóságban nem történtek meg és valószínűleg nem is fognak.

*Képzelődés kezdete*

Hallottam a halk csobbanást a zuhanyfülkében, amit a nedves lábam keltett. Bizonytalan voltam minden lépésnél. Mozdulatlanul álltam, a kezemet a hideg csempén tartottam, miközben valaki egyre közelebb jött.

Apró, forró kezek simogatták a hátamat, amitől teljesen ledermedtem.

"Mit szeretnél?" morogtam, és a földet néztem, miközben a fagyos víz ömlött rám.

"Téged" Az Angyalom. A hangja annyira lágy volt, épphogy meghallottam a víz alatt. Apró kezét a vállamra tette, és megfordított, hogy szembe legyek vele.

"Mit szeretnél?" kérdeztem újra. A hangom nyers volt, és a harag fenyegetett, hogy a hatalmába fog keríteni. Megfogtam a kezét, és gyengéden megráztam, mert nem válaszolt. Ártatlanul felnézett rám, és tudtam, hogy valahol mélyen fél tőlem. 

"Téged Harry. Téged akarlak." elcsábított, könyörgött, a mellét a mellkasomhoz nyomta, miközben ragyogó szemeivel engem nézett. Tekintetemmel testének minden centiméterét éhesen bámultam, a szívem eszeveszett ritmusban dobogott. A lélegzetem elakadt, amikor kezét hezitálva a hasamra tette. Borzongás futott fel és le a gerincemen, amit a csábító ártatlansága ihletett.

A kezem lecsapott, neki dobva őt a csempézett falnak, és a testemet az övének toltam. Összerezzent, és szilárdan tartotta a fejét a csempéhez, de nem törte meg a csókot. A tér köztünk eltűnt, a testét az enyémnek nyomta, a keze a hajammal játszott. Megragadtam őt szorosabban, míg apró kis félholdakat ásott a fejbőrömbe a körmeivel.

Kifulladva elszakadt tőlem, és a nevemet hajtogatta a szétnyílt ajkaival. Tűz futott végig rajtam. Annyira törékeny és puha volt, és akárhányszor megmozdultam, azt hiszem, szerettem volna megtörni a remegést. A teste olyan természetesen mozgott az enyémen, behajolt és ívelte a testét, hogy illeszkedjen hozzám; tökéletes.

"Mondd....ki" zihálta, hátra vetette a fejét, kezével az arcomat tartotta, így kénytelen voltam összetalálkozni a tekintetével.

"Az enyém vagy" egy pillanatra még rajtam tartotta a tekintetét, mielőtt az ajkait az enyémekre nyomta, a kezét nyakamra tette, lehúzva engem a saját szintjére.

A karom könnyen mozgott körülötte, a lábait körém tekerte, ahogy felemeltem őt, megkeresve a mellkasát és a kulcscsontját.

Felnyögött, ahogy az ujjaim finoman a húsába vájtam. Az erőszak éles ellentétben áll a kötekedő csókjaimmal szemben a nyakán. A körmeimet a bőrébe véstem, megjelölve a gyönyörű, piros tetkóit, ami az egész testére kiterjed. Az apró kezei csomót kötöttek a hajamba, egyre erősebben és erősebben húzva azt, miközben küzdött a késztetéssel, hogy sikítson. 

Vigyorogva néztem őt. Az Angyalom elkezdett zihálni, mikor egyre lejjebb érintettem, ugrattam őt, amitől aprókat nyögött, az arca kipirult.

"H-Harry, k-kérlek" dadogott, a teste erősen a hideg csempéhez volt préselődve, a körmeit a húsomba vájta. Figyelmen kívül hagytam a könyörgését, a kezem szakképzetten mozgott. 

Az ajkába harapott, hogy elfojtsa a nyögést, tudtam, hogy arra vár, hogy kitörhessen belőle. Gonoszan kuncogtam, mikor ajkaim a bőréhez értek. Mindenhol sötét, vörös folt volt, ahol csak érintettem a számmal, ezzel jelezve, hogy ő az enyém. Ő az enyém, és csakis egyedül az enyém volt. Nyöszörgött a fájdalmas örömtől, a nevemet suttogta a megduzzadt ajkaival. 

*Képzelődés vége *

"Istenem" ököllel a hideg csempébe ütöttem, a varázslat megtört amikor a telefonom szüntelenül rezgett. Mi a fenét csinált velem? A zuhany nem nagyon segített, az egyetlen, amit elértem vele az volt, hogy csak még jobban vágytam rá. Düh volt az ereimben. A mobilom továbbra is rezgett, magam köré csavartam egy törölközőt, a hívás fogadására mentem, és már formáltam is az ajkaimat, hogy beszéljek. 

"Mi az?" vicsorogtam. 

"Whoa, nyugalom, Haz. Csak észrevettem, hogy eltűntél az éjjel. "magyarázta Lou. Kezemmel a vizes tincseimbe túrtam, és az órára pillantottam az ágyam felett. Reggel 8 óra. 

"Ja, valami...közbejött." mondtam, kutatva valami kibúvó után. "Hé, nézd, most mennem kell, később majd beszélünk. " mielőtt válaszolhatott volt, már bontottam a vonalat, és írtam egy új SMS-t.

Hiányzom még, Angyal?

Vigyorogtam, és az elküldés gombra mentem. Lezártam a telefont, és az ágyra dobtam. Levettem a törölközőt a csípőmről, és felvettem egy fekete Calvin Klein boxert, aztán kiráztam a vizet a hajamból. Hassal az ágyba dőltem, a mobilomat az arcomnál tartottam. A képernyőn azt láttam, hogy nincs új üzenetem. A fogaimat csikorgattam. Végülis...meg kell tanulnia, hogy válaszoljon, amikor hívom. 

Felugrottam, a telefont mélyen az első zsebembe csúsztattam. Kinéztem az ablakon, és az emberek nyüzsögtek alattam. Valamin megakadt a tekintetem. Két lány futott, az egyiknek vöröses haja volt, a másiknak pedig lófarokba volt kötve. Nem láttam az arcát, de valami bennem tudta. Ez ő volt. Megfogtam a telefonom, és a hívás gombra mentem, közben néztem, ahogy lelassítanak. Oldalra döntötte a fejét, miközben megnyomott egy gombot a fejhallgatóján. A mobilom azonnal hangpostát jelzett.

Megjegyzés: Úúúúristen, ez a rész :3 És végre hosszabb volt. ;)