2014. augusztus 11., hétfő

Chapter 6 - Magyarázat

Hahóó :) visszatértem, és újból rendszeresen fogom hozni a részeket.! :)

Cassie szemszöge:

"Itt vagyunk" kapkodtam a levegőt, megrándultam a hangra, felkavart a fájdalmas lüktetés a fejemben. Harry lassan a kampuszhoz vezette a kocsit, és megállt az első kollégiumi bejáratnál.

"Köszönöm" motyogtam és kicsatoltam a biztonsági övet. Figyelmen kívül hagyott, sötét, vakító szemeivel egyenesen kibámult a szélvédőn keresztül. Megsértődve kinyitottam az ajtót, és kiszálltam. Majdnem becsuktam már, amikor eszembe jutott valami.

"Nem foglak feljelenteni" mondtam. Az egyetlen változás egy apró vigyor volt. Reszkettem, de nem csak a hideg miatt. Becsuktam az ajtót, és szinte rohantam a szobámba. Esküszöm, egész úton éreztem a sötét tekintetét magamon.

Mikor beértem, és a kulcsot a zárba tettem, rezgett a telefonom. Felvontam a szemöldököm, majd előcsúsztattam a készüléket, és megérintve a képernyőt, feloldottam. Új üzenetem jött egy ismeretlen számról.

Hamarosan találkozunk, Angyal.

A telefon kicsúszott a kezemből, és nagy puffanással a földre esett. Honnan a francból tudja a telefonszámomat? Remegő ujjaimmal felvettem a telefont, és egy bátor választ írtam.

Az álmaidban, Styles.

Lezártam a telefonom, elfordítottam a kulcsot a zárban, és ügyetlenül tapogatóztam a sötét szobában. Mikor elértem az ágyamat, arccal előre zuhantam bele. Morogtam, lerúgtam a cipőimet, és becsuktam a szememet. A telefonom rezgett egy másodperccel később, amit aztán vakon keresni kezdtem.

Az álmaim általában valóra válnak ;)

A képernyőt bámultam, és a hüvelykujjamat a billentyűzet felett tartottam. Megint rezegni kezdett.

Pihenj, Angyal. Szükséged lesz rá.

Borzongás futott végig a gerincemen, a szívem pedig dübörgött a mellkasomban. Mi a pokol történt ma este? A lábaimat magam alá raktam, és rájuk ültem. Bevillant, ahogy a kezét végighúzta a combomon, ajkaival a nyakamat harapdálta, és csókolta, a teste könnyedén igazodott az enyémhez. Sóvárogtam, hogy újra megérinthessem a göndör haját. A félelem friss volt az elmémben, a fejem lüktetett, de szükségem van rá. Jobban, mint eddig bárkire.

Fokozatosan kezdtem elálmosodni, és Harry üdvözölt az álmaimban.

**

"Ébredj, te fasz" egy ideges hang kiáltott, a szoba hirtelen hideg lett, és megtelt fénnyel. Nem nyitottam ki a szemem, kerestem a takarót, hogy magamra húzzam. "Oh nem. Ma nem. Emeled fel a nyavalyás seggedet, te lusta amerikai. "

"Ne most, Gwen. Fáradt vagyok."morogtam, és az arcomat egy halom párnába temettem.

"Bassza meg, én is, de fent vagyok! "

"Gwen, csak most értem haza" tiltakoztam, és éreztem, hogy közelebb jön az ágyhoz. Picsába. Egy pillanattal később, hideg karok ragadták meg a bokámat, és kihúztak a takaró alól. Pislogtam, hogy teljesen felébredjek, majd felnéztem az ördögre.

"Egyébként hány óra van?"

"Tíz perce múlt" mérgelődött, és hozzám vágta a ruháimat. Rázkódtam a hidegtől, és inkább eldobtam a szűk ruhát. Felvettem egy sport melltartót, egy fekete leggings-et, fekete trikót, és egy barna NorthFace dzsekit.

"Mi múlt tíz perce?"

"Négy" A rohadt. Ez azt jelenti, hogy csak egy órája vagyok itthon. A szemeimet forgattam, és eltűntettem a sminkem utolsó nyomait az arcomról, majd felkötöttem a hajam egy rendezetlen lófarokba.

"Nos akkor" Gwen krákogott, és elismerően nézett rám. "Valaki nagyon elfoglalt volt, nemde?"

"Miről beszélsz?" sóhajtottam, és megdörzsöltem a fáradt szemeimet.

"Ki a srác?" a szemeim rögtön kipattantak. "Vagy a csaj?" kezeit a magasba tartotta. "Nem akarok véleményt mondani, csak még sosem láttalak így. És még csak meg se próbáld letegadni, mert látom azt a szép, vörös foltot a nyakadon."

"Nem vagyok leszbikus, Gwen" morogtam, és a szemeimet forgattam. Káromkodtam az orrom alatt, miközben lehajtottam a dzseki gallérját, megvizsgálva Harry munkáját. És tényleg, a torkomon ott volt egy hatalmas vörös folt. Nyöszörögtem, és elővettem egy sálat a szekrényemből, amivel körbe tekertem a nyakamat, elrejtve a szívásnyomot és védve magam a hideg, Londoni levegőtől, ami várt rám. Itt olyan egyforma az időjárás. Nyáron is úgy érzem, mintha késő ősz lenne, késő ősszel pedig majd úgy érzem, mintha tél lenne. Mióta itt vagyok, a hőmérséklet alig érte el a 30 fokot, a helyiek ezt melegnek nevezik.

"Magyarázatot kérek" Gwen sürgetett, félbeszakítva a gondolataimat. Ahj. Beszélgettem egy kicsit Harry-vel. Éreztem, hogy körbekerít a karjaival, borzongás futott végig a gerincemen, és visszaemlékeztem arra, ami majdnem megtörtént. Hogyan kellene ezt megmagyaráznom? A vörös folt sem magától keletkezett, miközben aludtam. Gwen úgysem értené meg, hogy miért nem tettem meg vele. Úgy értem, a szex az normális dolog, nem? Ő csodás volt. Nem kellett volna nemet mondanom....de megtettem. 

"Nem úgy történt, ahogy gondolod..." kezdtem.

"Ha. Akkor ez már feleannyira se lesz jó." nevetett.

2 megjegyzés: